Berni pásztorkutya standard (FCI 45)
Rövid történeti áttekintés: A berni pásztorkutya ősi múltra visszatekintő parasztkutya, melyet az Alpok alacsonyabb részein és a hegység lábánál elterülő síkságon, Bern környékén őr-, kocsi húzó és hajtókutyaként használtak. A Riggisberg melletti Dürrbach fogadó után, ahol különösen gyakran előfordult, kapta eredeti nevét: "dürrbachi kutya". Miután 1902-ben, 1904-ben és 1907-ben már bemutattak ilyen kutyákat kiállításokon, 1907 novemberében, Burgdorfban néhány tenyésztő elhatározta, hogy fajtatisztán kívánják tenyészteni ezeket a kutyákat, és megalapították a Svájci Dürrbach-Klubot és meghatározták a fajta jellemzőit. 1910-ben, egy burgdorfi kiállításra számos környékbeli paraszt elhozta a kutyáját, így összesen 107 példányt vezettek fel. Ettől kezdve, a többi svájci parasztkutya nevének mintájára, berni pásztorkutyának nevezték a fajtát, mely gyorsan népszerűvé vált egész Svájcban és hamarosan a szomszédos Németországban is. Manapság a berni pásztorkutya attraktív, háromszínű külsejének és alk almazkodóképességének köszönhetően világszerte ismert és kedvelt családi kutya. külsejének és alkalmazkodóképességének köszönhetően világszerte ismert és kedvelt családi kutya. Általános megjelenés: Hosszúszőrű, háromszínű, a közepesnél nagyobb, erőteljes és mozgékony munkakutya erős végtagokkal. Harmonikus és kiegyensúlyozott. Fontos arányok: A marmagasság és a testhossz aránya 9:10; inkább zömök, mint hosszú. Magatartás és karakter (wesen): Magabiztos, figyelmes, éber és rettenthetetlen hétköznapi szituációkban. Ismerős emberekkel jóindulatú és ragaszkodó, idegenekkel szemben magabiztos és barátságos. Közepes temperamentumú, engedelmes. Fej: Erőteljes. Az agykoponya oldalról és elölről nézve kissé ívelt. Kifejezett, de nem túl erős stop. Kevésbé kifejezett homlokbarázda. Erőteljes, középhosszú, egyenes fang. Orrtükör: Fekete. Ajkak: Kevésbé kifejezettek és feszesek, színük fekete. Harapás: Erőteljes és teljes ollós harapás. Szemek: Sötétbarnák, mandulaformájúak, feszesek szemhéjakkal. Fülek: Háromszögletűek, a végük enyhén lekerekített, magasan tűzöttek, közép nagyok, nyugalmi állapotban laposan a fejhez simulnak. Nyak: Erőteljes, izmos, középhosszú. Test: Erőteljes, kompakt. Mellkas: Könyökig érő, széles, határozott elő mellel. Keresztmetszete széles és ovális. Hát: Szilárd és egyenes. Ágyék: Széles és erőteljes. Far: Finoman csapott. Has: Nem felhúzott. Farok: Dús szőrrel borított, legalább a csánkig érő. Nyugalmi állapotban lelóg, mozgás közben lengetve a hát magasságában vagy kissé afölött hordott. Mellső rész: Inkább széles végtagállás, elölről nézve egyenes és párhuzamos. Váll: A lapockák hosszúak, erőteljesek, ferdén elhelyezkedők, a testhez simulnak és jól izmoltak, a felkarral nem túl tompa szöget alkotnak. Lábközép: Szilárd, szinte merőleges. Mancsok: Rövidek, kerekek és zártak, a lábujjak jól íveltek. Hátulsó rész: Hátulról nézve egyenes, nem túl szűk végtagállás. A hátulsó lábközép és a mancsok sem kifelé, sem befelé nem fordulnak. A farkaskörmöket el kell távolítani. Comb: Meglehetősen hosszú, oldalról nézve a lábszárral határozott szöget alkot. Széles, erőteljes és jól izmolt. Csánkízület: Erőteljes és jól izmolt. Jármód: Térölelő, kiegyensúlyozott mozgás minden jármódban. A mellső végtagok szabadon előre nyúlnak, a hátulsó lábak erős toló mozgást végeznek. Ügetésben, elölről és hátulról nézve egyenes végtagvezetés. Szőrzet: Hosszú, sima vagy enyhén hullámos. Szín: Mélyfekete alapszín, telt, barnás-vörös tűzéssel a pofán, a szemek felett, mind a négy végtagon és a mellkason, fehér jegyekkel az alábbiak szerint:
-
tiszta, fehér, szimmetrikus jegyek a fejen: fejfolt, mely az orr felé mindkét oldalon kiszélesedik a fangon. A fejfolt nem érhet a szemek feletti foltokig és a fehér jegyek a fangon legfeljebb a szájzugig érhetnek.
-
fehér, mérsékelten széles, összefüggő torok- és mellfolt
-
kívánatos: fehér a mancsokon és a farkvégen
-
megengedett: kis fehér tarkófolt
-
kis fehér folt a végbélnyílásnál
Marmagasság: Kanok 64-70 cm (ideális: 66-68 cm), szukák 58-66 cm (ideális: 60-63 cm). Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.
-
finom csontozat
-
előre- vagy hátraharapás
-
több mint 2 P1 hiány, az utolsó zápfog (M3) figyelmen kívül hagyandó.
-
entrópium, ektrópium
-
beesett hát, magas far, lejtős hátvonal
-
kardfarok, megtört farok
-
kifejezetten göndör szőrzet
-
hibás mintázat és szín: hiányzó fehér jegyek a fejen, túl széles fejfolt vagy fehér jegyek a fangon, melyek a szájzugon túl érnek, nagy fehér tarkófolt, fehér nyakörv, fehér jegyek a mellső végtagokon, melyek kifejezetten a lábközép felénél túl nyúlnak (csizma), zavaróan aszimmetrikus jegyek a fejen és a mellkason, fekete foltok és csíkok a mellkas fehér részén, nem tiszta fehér (erős pigmentfoltok), barna vagy vörös beütés a fekete alapszínen
-
gyenge wesen, agresszivitás
Tenyésztésből kizáró hibák:
-
hasított orr
-
kék szemek, nem egyszínű, foltos szemek
-
rövid vagy félhosszú szőr
-
hiányzó háromszínűség
-
nem fekete kabát
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Amint a fajta neve is mutatja, a négy svájci pásztorkutya leghosszabb szőrű tagja Bern környékén alakult kit. A hegyi pásztoroknak sokoldalú munkakutyákra volt szükségük: a négylábúak őrizték a házat és gazdájuk minden tulajdonát, beleértve a háziállatokat is, segédkeztek a nyájak, gulyák terelésénél, télen szánt, nyáron kis kocsikat húztak, és a gyerekekre is ők vigyáztak. A Bern közeli Dürrbachból különösen szép pásztorkutyák származtak, melyeket Dürrbachinak neveztek, de hamarosan fajtársaikat is ezzel a névvel illették. A fajta legfőbb pártfogója Albert Heim professzor volt. Az első dürrbachit 1904-ben vezették be a svájci törzskönyvbe, mely a fajta hivatalos elismerését jelentette. 1907-ben Burgdorfban alakult meg a Dürrbach-Klub és megfogalmazták az első fajtaleírást is. 1912-ben keresztelték át a klubot Berni Pásztorkutya Klubra Albert Heim javaslatára, miáltal a fajta is elnyerte mai elnevezését.
Forrás: http://www.kutya.hu/read.php?u=belso/../mindenkutya/122.htm |